Elterjedés, termesztés, előállítás
A kínai és indo-maláj elterjedésű Pogostemon nemzetség 40 faja közül legfontosabb a pacsuli (P. cablin). Kedvelt lágyszárú vagy cserjeszerű illatszernövény, melynek őshazája a Fülöp-szigeteken van. Illóolaját a szárított levelekből nyerik ki mintegy 1-4%-os hozammal. Borostyánsárga vagy barna színű illóolajának illata erős, átható, igen tartós, édeskés, kissé pikáns, földszagú. Az olaj minősége tárolás közben fokozatosan javul.
Összetétel, minőség
Az illóolaj legfontosabb alkotórészei a pacsulol (pacsuli alkohol) és a pogosztol, mely vegyületek az olaj több mint felét teszik ki.
Felhasználás
A pacsuli illóolaj antibakteriális (a kólibacillus mellett gennykeltő és egyéb baktériumokat is elpusztít), gyulladáscsökkentő, idegrendszeri- és értonizáló hatású, ezért szorongás és depresszió, bőrbántalmak (akne, allergiás bőrgyulladások stb.), (vissz)érgyulladások, valamint bélfertőzések kezelésére használják. A pacsuliolaj az illatszeripar nagy becsben tartott alapanyaga. Nélkülözhetetlen alkotója a nehéz parfümöknek. Alig van olyan keleti luxusparfüm, amely ne tartalmazná ezt a különös illatú olajat. A parfümök mellett szappanok, kozmetikai szerek és dohányáruk illatosítására, illetve füstölésre is használják. Szárított leveleivel ruhát illatosítanak, a hajtáscsúcsokat, rügyeket és az illóolajat pedig reumaellenes hatású fürdőkbe is belekeverik. A pacsuliolaj nem toxikus, nem irritiáló és nem fototoxikus.
