D-vitamin Magyarországon: tél, hiány és a hazai szakmai konszenzus

A D-vitamin különc a vitaminok között: a szervezet nagyobb részét nem az ételből kapja, hanem a bőrében állítja elő, napfény hatására. Ezért a kérdés Magyarországon nem az, hogy „eszel-e eleget”, hanem az, hogy hány hónapig süt elég erősen a nap.

Miért kevés télen?

A bőrben a 7-dehidrokoleszterinből UV-B sugárzás hatására képződik D3-vitamin, amelyet a máj, majd a vese alakít át aktív formává. Az UV-B-t a légkör annál jobban elnyeli, minél laposabb szögben érkezik a napfény. A 46–48. szélességi fokon ez azt jelenti, hogy nagyjából októbertől márciusig a bőr alig termel D-vitamint, akárhány órát sétálsz is.

Az étrend ezt nehezen pótolja. Számottevő D-vitamint a zsíros tengeri halak, a halmájolaj és kisebb mértékben a tojássárgája tartalmaz; a magyar étrend jellemzően ennek csak a töredékét adja. Hazai felmérések rendre azt találták, hogy tél végére a felnőttek jelentős részének a kívánatosnál alacsonyabb a D-vitamin-szintje.

Mit mér a laborvizsgálat?

Az ellátottságot a vérből mért 25-hidroxi-D-vitamin, röviden 25(OH)D mutatja. Az eredményt nmol/l-ben vagy ng/ml-ben adják meg (1 ng/ml = 2,5 nmol/l). A határértékekről a szakmai szervezetek nem teljesen egységesek: a hazai konszenzus 75 nmol/l (30 ng/ml) fölötti szintet tart kívánatosnak, más nemzetközi testületek 50 nmol/l-t tartanak elegendőnek a csontok szempontjából. Az, hogy kinek kell mérést kérni, és mit kezdjen az eredménnyel, orvosi kérdés.

Mit mond a hazai konszenzus?

Magyar orvosi szakmai társaságok közös konszenzusban foglalták össze a D-vitaminról vallott álláspontjukat; a legutóbbi frissítés 2022-ben jelent meg. A dokumentum az egészséges felnőtteknek az UV-B-szegény hónapokban rendszeres, mérsékelt pótlást tart ésszerűnek, és külön ajánlásokat ad csecsemőkre, gyermekekre, várandósokra, idősekre és túlsúlyos felnőttekre.

Két dolgot érdemes ebből megjegyezni:

• A megelőzés és a kezelés két különböző dolog. Igazolt, kifejezett hiány esetén az orvos átmenetileg nagyobb adagot rendelhet, majd visszatér a fenntartó adagra. A nagy adagú, heti vagy havi készítmények erre valók, nem önálló kúrára.
• Az ajánlás csoportokra szól, nem rád. Hogy neked mennyi kell, az a testsúlyodtól, az életkorodtól, a betegségeidtől és a gyógyszereidtől is függ. Ezt beszéld meg az orvosoddal vagy a gyógyszerészeddel.

Mit tud bizonyosan a D-vitamin, és mit nem?

Az EU engedélyezett állításai között szerepel, hogy a D-vitamin hozzájárul a normál csontozat, fogazat és izomműködés fenntartásához, a kalcium normál felszívódásához és az immunrendszer normál működéséhez. Ezek a hiány megelőzéséről szólnak.

Ennél többet a nagy randomizált vizsgálatok eddig nem igazoltak egyértelműen. A 2010-es évek végén lezárult, több tízezer résztvevős amerikai VITAL-vizsgálatban a D-vitamin-pótlás nem csökkentette a daganatos és a szív-érrendszeri betegségek gyakoriságát az átlagos, nem hiányos népességben. Más vizsgálatok és összefoglalók egyes részkérdésekben (például légúti fertőzéseknél, főleg hiányos egyéneknél) mérsékelt hatást találtak. A kép tehát: a hiányt érdemes megelőzni, a „minél több, annál jobb” viszont nem igazolt.

Hol a felső határ?

A D-vitamin zsírban oldódik és raktározódik, ezért túl is lehet adagolni. A napfénytől nem lehet, a tablettától igen. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2023-ban megerősített tolerálható felső beviteli szintje (UL):

Az UL az a hosszú távú napi bevitel, amelynél egészséges embernél még nem várható ártalom. Nem ajánlott adag, és összeadódik: a multivitaminban, a külön D-vitaminban és a dúsított ételekben lévő mennyiség együtt számít. A túladagolás jele a vér magas kalciumszintje, amely veseproblémákhoz vezethet.

Kinek kell különösen óvatosnak lennie?

Vesebetegség, sarcoidosis, mellékpajzsmirigy-betegség, bizonyos daganatok, valamint egyes gyógyszerek (például tiazid típusú vízhajtók vagy digoxin) mellett a D-vitamin-pótlás orvosi döntés. Csecsemőknél és gyermekeknél a gyermekorvos vagy a védőnő ad útmutatást.