Engedélyezett állítás vagy marketing? Így szűrd meg a dobozon lévő mondatokat

Egy étrend-kiegészítő dobozán háromféle mondatot találsz. Az első fajtát egy uniós lista engedélyezte, a másodikat a jog megtűri, a harmadik tilos, mégis gyakran szerepel. Ha meg tudod különböztetni őket, a doboz fele elveszíti a varázsát.

1. Az engedélyezett állítás

Az 1924/2006/EK rendelet óta élelmiszeren, így étrend-kiegészítőn is, csak olyan egészségre vonatkozó állítás szerepelhet, amelyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományosan értékelt, és az Európai Bizottság felvett az engedélyezett állítások listájára. Az első általános lista a 432/2012/EU rendelettel jelent meg, és azóta is ez a gerince a nyilvántartásnak.

Egy engedélyezett állítás felismerhető:

• Konkrét tápanyagot vagy anyagot nevez meg: „A C-vitamin hozzájárul…”, nem „ez a termék hozzájárul…”.
• Konkrét élettani funkcióra vonatkozik: a fáradtság csökkentése, a normál csontozat fenntartása, az immunrendszer normál működése.
• A „normál” szó szinte mindig benne van. Ez nem véletlen: az EFSA azt fogadta el, hogy a tápanyag kell a funkcióhoz, azt nem, hogy több tápanyag jobb funkciót ad.
• Feltételhez kötött. Vitaminoknál és ásványi anyagoknál a napi adagnak legalább az NRV 15 százalékát kell tartalmaznia. Más anyagoknál a lista pontosan megadja a szükséges mennyiséget és a fogyasztás módját.

A forgalmazó átfogalmazhatja a mondatot, de csak úgy, hogy a jelentése ugyanaz maradjon. A „hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez” nem változhat „erősíti az immunrendszert” mondattá.

2. A homályos ígéret

„Természetes erő minden napra.” „Vitalitás.” „Közérzetjavító.” Ezek általános, nem konkrét jótékony hatásra utaló mondatok. A rendelet 10. cikke szerint ilyen csak akkor szerepelhet, ha egy engedélyezett, konkrét állítás kíséri. Ezért találsz szinte mindig egy szürke, hivatalos mondatot is a színes szlogen közelében.

A homályos ígéret jogilag megtűrt, de tartalma nincs: semmi nem mérhető belőle, és semmilyen vizsgálat nem igazolta.

3. A tilos mondat

Élelmiszer, így étrend-kiegészítő sem állíthatja, hogy betegséget megelőz, kezel vagy gyógyít, és nem is utalhat erre. A „csökkenti a vérnyomást”, „véd a rák ellen”, „megszünteti az ízületi fájdalmat” mondatok nem engedélyezhetők. Ha ilyet olvasol egy dobozon, webáruházban vagy hirdetésben, az nem merész marketing, hanem szabályszegés. Ilyen ügyekben a fogyasztóvédelmi hatóság és a Gazdasági Versenyhivatal is eljárhat.

A kivétel: növényi kivonatok

A növényi összetevőkre (botanikumokra) benyújtott több ezer állítás értékelését az Európai Bizottság 2010-ben felfüggesztette, és ez a függő helyzet évek óta tart. Amíg nincs döntés, ezekre átmeneti szabályok vonatkoznak, így a dobozon olyan mondat is megjelenhet egy gyógynövényről, amelyet senki nem értékelt tudományosan. Formailag ezek is hasonlíthatnak az engedélyezett mondatokra.

Gyakorlati következmény: ha egy állítás vitaminra vagy ásványi anyagra vonatkozik, nagy eséllyel átment az EFSA szűrőjén. Ha növényi kivonatra, akkor ezt nem lehet feltételezni.

Mit mutat a szűrő?

Az EFSA a benyújtott általános állítások nagy többségét elutasította, mert az ok-okozati kapcsolat nem volt igazolható. Elbukott például sok antioxidáns-, „méregtelenítő”, ízületi és teljesítményfokozó állítás. Ami átment, az többnyire régóta ismert élettani szerepet ír le, és hiány megelőzéséről szól.

Ez nem azt jelenti, hogy egy engedélyezett állítású termékre neked szükséged van. Csak azt, hogy a mondat igaz arra a tápanyagra, ha hiányod volna belőle.

Három kérdés minden mondathoz

1. Melyik anyagról szól? Ha nem nevez meg anyagot, homályos ígéret.
2. Funkcióról vagy betegségről szól? Ha betegségről, tilos.
3. Vitaminról, ásványi anyagról vagy növényről van szó? Növénynél az állítás nincs értékelve.

A címke többi részéről (NRV%, hatóanyag-forma, adagolás) a vitamincímke-olvasási útmutatóban írtunk részletesen.