Gyakori kérdések az étrend-kiegészítőkről

Gyógyszer az étrend-kiegészítő?

Nem. Jogilag élelmiszer: a hagyományos étrend kiegészítésére szolgáló termék, amely vitaminokat, ásványi anyagokat vagy más, táplálkozási vagy élettani hatású anyagokat tartalmaz koncentrált, adagolható formában. Hogy kapszula vagy tabletta, az nem teszi gyógyszerré. A szabályait az uniós étrend-kiegészítő-irányelv (2002/46/EK) és a hazai 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet adja.

Ki engedélyezi?

Senki, legalábbis nem úgy, mint egy gyógyszert. Az étrend-kiegészítőt a forgalmazónak be kell jelentenie az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetnél (OÉTI), de a bejelentés nem engedélyezési eljárás: a hatóság nem vizsgálja meg előre, hogy a termék hatásos-e. A forgalomban lévő termékeket az élelmiszerlánc-felügyelet ellenőrzi, idén márciustól a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) irányításával.

Mit jelent a százalék a hatóanyag mellett?

Azt, hogy a napi adag az ajánlott napi beviteli érték (RDA) hány százalékát tartalmazza. Az RDA egy átlagos felnőttre megadott uniós viszonyszám, nem a te egyéni szükségleted. A 300% nem „háromszor jobb”, csak háromszor annyi.

Gyógyíthat egy étrend-kiegészítő?

A termék nem állíthatja magáról, hogy betegséget megelőz, kezel vagy gyógyít, ezt az élelmiszer-jelölési szabályok tiltják. Ha egy doboz vagy hirdetés ilyet ígér, az már önmagában szabálytalan.

Akkor mit állíthat?

Az uniós szabály (1924/2006/EK rendelet) szerint csak tudományosan értékelt, engedélyezett egészségre vonatkozó állítást. Az Európai Bizottság a napokban fogadja el az első, általános engedélyezett listát; a vitaminokra vonatkozó mondatok ezen jellemzően így szólnak: „hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez”. Ez szándékosan visszafogott, mert csak ennyit igazoltak.

Túl lehet adagolni a vitamint?

Igen. Főleg a zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K), amelyek a szervezetben raktározódnak, de a vízben oldódók sem veszélytelenek: a B6-vitamin tartósan nagy adagban idegkárosodást okozhat. Az uniós tudományos testületek minden fontos tápanyagra megállapítottak egy tolerálható felső beviteli szintet. Ha több terméket szedsz, a mennyiségek összeadódnak.

Segít a C-vitamin a megfázás ellen?

A Cochrane-együttműködés több tucat placebokontrollos vizsgálatot összegző áttekintése szerint az átlagnépességben a rendszeres C-vitamin-szedés nem teszi ritkábbá a megfázást, legfeljebb néhány százalékkal rövidíti meg. A tünetek megjelenése után elkezdett szedésnek nem volt következetes hatása. Kivétel a nagy fizikai megterhelésnek kitett csoport (például maratonfutók), ott a kockázat nagyjából felére csökkent.

Kell-e mindenkinek multivitamin?

Egy változatosan étkező, egészséges felnőttnek a nagy vizsgálatok szerint többnyire nem. Indokolt lehet viszont célzott pótlás bizonyos helyzetekben: folsav a terhesség tervezésekor, B12-vitamin vegán étrend mellett, D-vitamin télen, ha hiány alakul ki. Hogy neked mi kell, azt az orvos vagy a gyógyszerész segít eldönteni.

Szedhetem a gyógyszerem mellé?

Kérdezd meg a gyógyszerészt. Egyes növényi kivonatok (például az orbáncfű) és nagy adagú vitaminok befolyásolhatják gyógyszerek hatását; a K-vitamin például a véralvadásgátlók egy csoportjával lép kölcsönhatásba.

Mitől „természetes” egy termék?

Ez nem jogi kategória, és semmit nem mond a hatásról vagy a biztonságról. A „természetes” kivonat is lehet hatástalan, és lehet erős hatású is, mellékhatásokkal együtt.